19.rész Na menj a pokolba!!!!!!

Sziasztok.Mielőtt belekezdenék a részbe, el szeretném mondani,hogy mivel elromlott a laptopom, ezért a nyár maradék részében maximum 1-1 rövidebb rész lesz,ha tudok írni.Mindent megpróbálok megtenni,hogy minél előbb tudjak új részt írni.Azt is elhatároztam,hogy a nyár befejeztével (bárhol fogok tartani) befejezem az első évadnál és ősszel folytatom a második évaddal.(Bocsi ha érthetetlen volt :/ ) Na de nem magyarázok tovább,Jó olvas


Megkértem Kortot,hogy kicsit menjen el,hogy tudjak vele 4 szem közt beszélgetni.
-Szóval....te vagy...Hab...vagyis a törzsfőnök testvére?
-Nem.A törzsfőnökötök az apám.
-Sajnálom, de apád meghalt és a testvéred vette át a helyét.
-Milyen testvérem?
-Nem emlékszel Hablatyra??
-Nem...ő a testvérem?
-Igen.
-Miután elvitt az a gyászdal aki itt él,a korábbi életemből nem sokra emlékszem.
-Az hogy lehet?
-Különös hatással van rám...tudod én..kicsit..más vagyok...
-Más?Az mit takar?
-Kicsit sárkányos a viselkedésem...
-Hadd nézzem a hátad-"támadtam" le.
-Mi a fenének akarod te megnézni a hátam?-kérdezte, miközben a pólóját húztam fel hátul.Amikor elolvastam a hátán lévő feliratot szinte lefagytam.SHE (ejtsd: sí) , Sikoltó Halálok Ereje.Szóval Christel egy Sikoltó Halál. Sohasem gondoltam volna.De ha a lány sárkán vérű, akkor elvileg... Hablaty is az. Elengedtem a felsőjét és leültem egy sziklára.Hablaty is közénk tartozik?A testvéréről nem is tud és a lány nem emlékezett rá.Ez őrület..
-Figyelj..én most kicsit kiszellőztetem a fejem. Egy negyed óra múlva jövök. 
Az óceán fölött repkedtem, közben néztem a Forrkatlanokat,melyek a kék és zöld színek különbözőárnyalataiban úsztak és nagy ritkán felrepültek.Eközben gondolkodtam, hogy hogyan nem jöttem rá eddig. Aztán eszembe jutott, hogy hónapokig nem voltam Hibbanton és nem is élek itt olyan sok ideje.Lassan elindultam vissza. Mikor oda értem olyat láttam, amit nagyon nem akartam. De inkább lenyugodtam, abban a hitben élve, hogy csak félre értem a helyzetet. Oda mentem hozzájuk és majdnem felpofoztam Kortot. Christel kezét fogta és szerelmes tekintettel meredt rá. A lánynak láttam, hogy nem tetszett, de Kort nem vette le róla a szemét. Majdnem megfojtottam, olyan ideges lettem. Nagyjából 4 napja ígérte meg, hogy nem tesz még ehhez hasonlót sem....erre most???
 Megkocogtattam a vállát.Christel megnyugodott, amikor meglátott engem.Kort félve rám nézett.
-Ez nem az aminek gondolod!-próbált mentegetőzni
-Dehogy nem..Melegen ajánlom, hogy most azonnal takarodj innen, vagy még a csontjaid sem maradnak meg belőled úgy szétlőlek!!-ordibáltam rá.
-De higgy ne...
-NEM!-vágtam ordítva a szavába-Takarodj most azonnal, te utolsó, senkiházi féreg!!!!
A fiú gyorsan felszállt sárkányára és egyszerre elrepült.A lány aggódva és félve nézett rám.
-Bántani fogsz?
-Nem, téged nem. Tudom, hogy te nem tehetsz az egészről.
-Most mit csinálsz?
-Mit csinálunk.-javítottam ki.-Elmegyünk a testvéredhez és mindent elmondunk neki.
-Mi?? Azt sem tudom, hogy milyen, vagy hogy hol van...
-Én pontosan tudom. És ha meglátod biztosan fel fogod ismerni.Nincs miért félned.De javaslom, hogy inkább ülj fel mögém Álomlopóra. Nincsenek hozzá szokva az emberek a faluban ahhoz, hogy valaki csak úgy sárkánnyá változik.
-Értem...hát...akkor menjünk..talán..
-Oké, gyere és ülj fel.-mondtam, miközben én is felültem. Óvatosan mögém ült, majd felrepültünk.